Természetvédelmi evangelizáció avagy fajmentés egyházi segítséggel Ghánában
Caleb Ofori-Boateng, a 39 éves ghánai herpetológus csak nevet azon, hogy ő lenne napjaink Noéja. Ám életcélja valamelyest hasonlít a Teremtés Könyvének híres szereplőjééhez. Vegyük például azt a kis, barna, gülüszemű, apró fogakkal és rikácsoló hanggal rendelkező új békafajt, amelyet ő és néhány kollégája mostanában írt le egy tudományos folyóiratban. Az atewai csúszóbéka (Atewa slippery frog - Conraua sagyimase) teljes populációja feltehetően mindössze öt tiszta vízfolyású patakban él Atewában, a ghánai fővárostól északra fekvő hegyvonulat vadregényes erdejében.
A területet azonban fenyegetik azok a kormány által támogatott bányászati tervek, melyek az alumíniumgyártáshoz szükséges bauxit kitermelésére irányulnak. Ha a terveket megvalósítják, a bányászat valószínűleg elpusztítja az erdőt és azzal együtt a békákat.
Ofori-Boateng és kollégái az általa alapított Herp Conservation Ghana (Ghánai Hüllővédelem) csoportnál azt tervezik, hogy a békák egy részét kimentik, és egy "kétéltű bárkában" fogságban tenyésztik őket, amíg biztonságosan vissza nem térhetnek természetes élőhelyükre. "Úgy érzem, hogy Isten benne van abban, amit csinálok. És a fajok megmentése isteni dolog" - mondta.
Az elmúlt 15 évben Ofori-Boateng fő tevékenysége a fajmentés volt, ami különösen is a békákra irányult. Az egyház által is támogatott tevékenységét ő "természetvédelmi evangelizációnak" nevezi. Mindez az Atewa-erdő környéki közösségekben kezdődött.
Frissen végzett tudósként és az ország első helyben képzett herpetológusaként 2006-ban Atewában dolgozott, és szerette volna megosztani tapasztalatait és felfedezéseit a hegyek lábánál élő közösségekkel. Mivel nem volt pénze találkozók szervezésére, és mivel maga is keresztény, az egyházakhoz fordult. Nem tartotta magát nagy szónoknak, de bízott Isten segítségében. 12 éves korában kötelezte el magát Krisztus mellett, öt évvel azután, hogy édesapja, a családját szerető vadőr meghalt. Nehéz életük volt, mivel édesanyja egyedül nevelt nyolc gyermeket. Olykor még élelemhez is nehezen jutottak, de ők bíztak Istenben. "Az egyetlen dolog, ami megtartott, az az Úr Jézusba vetett hitem volt. Mindig térden álltam, rá vártam, az ő segítségét, az ő támogatását kértem" - emlékezett vissza Ofori-Boateng.
A nyilvánosság előtt beszélve ugyanerre a segítségre támaszkodott. Hogy üzenete célba ért, akkor tudta meg, amikor egy pünkösdi gyülekezetben egy nő odament hozzá, és bevallotta, hogy előző este megölt egy békát. Ofori-Boateng azt mondta, hogy nem kell rosszul éreznie magát, de hagyja abba a békák gyilkolását.
"Elkötelezett vagyok, és a meggyőződésemet továbbadom. Forrásunk a Biblia, amiben mindannyian hiszünk. Ez egy olyan meggyőződés, amely tettekhez vezet".
Ez a cselekvés megmentheti a békákat, és vele együtt az erdőt. Az A Rocha Ghana, egy keresztény természetvédelmi hálózat helyi ága szerint a hegység több mint ötmillió embernek szolgáltat vizet, és olyan békáknak, pókoknak, fáknak és pillangóknak ad otthont, amelyek sehol máshol a világon nem találhatók.
Frissen végzett tudósként és az ország első helyben képzett herpetológusaként 2006-ban Atewában dolgozott, és szerette volna megosztani tapasztalatait és felfedezéseit a hegyek lábánál élő közösségekkel. Mivel nem volt pénze találkozók szervezésére, és mivel maga is keresztény, az egyházakhoz fordult. Nem tartotta magát nagy szónoknak, de bízott Isten segítségében. 12 éves korában kötelezte el magát Krisztus mellett, öt évvel azután, hogy édesapja, a családját szerető vadőr meghalt. Nehéz életük volt, mivel édesanyja egyedül nevelt nyolc gyermeket. Olykor még élelemhez is nehezen jutottak, de ők bíztak Istenben. "Az egyetlen dolog, ami megtartott, az az Úr Jézusba vetett hitem volt. Mindig térden álltam, rá vártam, az ő segítségét, az ő támogatását kértem" - emlékezett vissza Ofori-Boateng.
A nyilvánosság előtt beszélve ugyanerre a segítségre támaszkodott. Hogy üzenete célba ért, akkor tudta meg, amikor egy pünkösdi gyülekezetben egy nő odament hozzá, és bevallotta, hogy előző este megölt egy békát. Ofori-Boateng azt mondta, hogy nem kell rosszul éreznie magát, de hagyja abba a békák gyilkolását.
"Elkötelezett vagyok, és a meggyőződésemet továbbadom. Forrásunk a Biblia, amiben mindannyian hiszünk. Ez egy olyan meggyőződés, amely tettekhez vezet".
Ez a cselekvés megmentheti a békákat, és vele együtt az erdőt. Az A Rocha Ghana, egy keresztény természetvédelmi hálózat helyi ága szerint a hegység több mint ötmillió embernek szolgáltat vizet, és olyan békáknak, pókoknak, fáknak és pillangóknak ad otthont, amelyek sehol máshol a világon nem találhatók.
Nem a nagy bányászati vállalkozások jelentik az egyetlen veszélyt az Atewára. A vadászat, a fakitermelés, a földművelés és a kisipari aranybányászat is szedi áldozatait. A keresztény természetvédők megpróbálják abban segíteni az embereket, hogy a földre ne csupán mint a haszonszerzés eszközére tekintsenek.
"Ahol az erdőt csak tűzifaforrásnak tekintik, a bibliai igazság segít abban, hogy a helyiek az erdőt olyasvalaminek tekintsék, amit Isten dicsőségére kell gondozni" - mondta Murray Tessendorf, az A Rocha South Africa igazgatója. "Most már olyan módon gondoskodnak róla, ami megvédi az erdei életközösséget, és fenntarthatóvá teszi a fahasználatot."
Ghánában hagyományosan a falu vénei és vezetői védték a természetet, de félelemből kiindulva: a helyi istenségek miatt egyes folyókban tilos volt halászni, bizonyos fákat kivágni vagy víz közelében gazdálkodni – magyarázta Ofori-Boateng. A kereszténység és az iszlám megszüntette ezt a félelmet, és egy 2010-es népszámlálás szerint a ghánaiak mintegy 71 százaléka keresztény, 18 százaléka pedig muszlim. "Az emberek most már egy legfőbb Istenben hisznek, és nem félnek bemenni az erdőbe" - mondta Ofori-Boateng. Ez akaratlanul is a környezet elleni visszaélésekhez vezetett, ugyanakkor hatalmas lehetőséget is teremt a szemléletváltásra.
Amióta 2006-ban elkezdték a természetvédelmi evangelizációt a hegyek lábánál fekvő Sagyimase faluban, drámai eredményeket értek el. A Volta régióban, Atewától mintegy 120 mérföldre, a togói határ közelében Ofori-Boateng segített meggyőzni a közösséget és a helyi egyházakat, hogy adományozzanak földet a természetvédelemnek.
Kezdetben az ottani közösségek elutasítóak voltak. Ették a togói csúszós békát annak ellenére, hogy veszélyeztetett faj. Nem tetszett nekik a földek átadásának gondolata. A helyi egyházakkal együttműködve azonban a természetvédőknek sikerült meggyőzniük a közösséget, köztük az evangélikus presbiteriánus egyházat, hogy mintegy 500 hektár földet adományozzanak a természetvédelem számára. "A békák fontos zászlóshajók" - mondta Ofori-Boateng. "Ha meg tudod győzni az embereket, hogy megmentsenek egy békafajt, akkor máris meggyőzted őket, hogy mindent meg kell menteni."
Azt, hogy a hitalapú természetvédelem ilyen radikális gondolkodásmódbeli változásokat képes előidézni, máshol is észrevették már. Tessendorf az indiai Nagaland államot hozza fel példaként, ahol az egyházak segítették meggyőzni a helyi közösségeket arról, hogy vessenek véget annak, hogy éves afrikai vándorlásuk idején több tízezer amuri sólymot mészárolnak le.
A helyi közösségeken túl a világ is felfigyelt a jelekre.
Februárban a BirdLife International természetvédelmi csoport és mások segítettek meggyőzni három globális gyártót - a BMW Groupot, a Tetra Pakot és a Schüco Internationalt -, hogy a bányászat környezeti hatásai miatt ne használják az Atewából származó nyersanyagokat.
Az A Rocha azt szorgalmazza, hogy az egész területet nemzeti parkká nyilvánítsák. Ezek az erőfeszítések azonban nem tudták megakadályozni a kormány nagyszabású bányászati terveit, ezért Ofori-Boateng egy bárkát épít a békáknak, és egyházakkal beszél a megmentésük szükségességéről. Úgy véli, hogy az erdő védelmének reménye még mindig az emberek erejében rejlik.
"Amit én látok, az egy egységes nép és céltudatos emberek" - mondta.
Pria Ghosh, a Synchronicity Earth, egy londoni székhelyű, Ofori-Boateng csoportjával együttműködő természetvédelmi jótékonysági szervezet programfelelőse egyetért.
"Amit a Herp Conservation Ghana tesz, az az, hogy képessé teszi a helyi embereket és szervezeteket arra, hogy megnyilvánuljanak, hogy meghallgassák őket, és hogy megtalálják a hasonlóan gondolkodó közösségeket és a szolidaritást, ami szükséges ahhoz, hogy kiálljanak az olyan helyekért, mint az Atewa" - mondta. "Elérik, hogy a világ figyeljen rájuk."
"Ahol az erdőt csak tűzifaforrásnak tekintik, a bibliai igazság segít abban, hogy a helyiek az erdőt olyasvalaminek tekintsék, amit Isten dicsőségére kell gondozni" - mondta Murray Tessendorf, az A Rocha South Africa igazgatója. "Most már olyan módon gondoskodnak róla, ami megvédi az erdei életközösséget, és fenntarthatóvá teszi a fahasználatot."
Ghánában hagyományosan a falu vénei és vezetői védték a természetet, de félelemből kiindulva: a helyi istenségek miatt egyes folyókban tilos volt halászni, bizonyos fákat kivágni vagy víz közelében gazdálkodni – magyarázta Ofori-Boateng. A kereszténység és az iszlám megszüntette ezt a félelmet, és egy 2010-es népszámlálás szerint a ghánaiak mintegy 71 százaléka keresztény, 18 százaléka pedig muszlim. "Az emberek most már egy legfőbb Istenben hisznek, és nem félnek bemenni az erdőbe" - mondta Ofori-Boateng. Ez akaratlanul is a környezet elleni visszaélésekhez vezetett, ugyanakkor hatalmas lehetőséget is teremt a szemléletváltásra.
Amióta 2006-ban elkezdték a természetvédelmi evangelizációt a hegyek lábánál fekvő Sagyimase faluban, drámai eredményeket értek el. A Volta régióban, Atewától mintegy 120 mérföldre, a togói határ közelében Ofori-Boateng segített meggyőzni a közösséget és a helyi egyházakat, hogy adományozzanak földet a természetvédelemnek.
Kezdetben az ottani közösségek elutasítóak voltak. Ették a togói csúszós békát annak ellenére, hogy veszélyeztetett faj. Nem tetszett nekik a földek átadásának gondolata. A helyi egyházakkal együttműködve azonban a természetvédőknek sikerült meggyőzniük a közösséget, köztük az evangélikus presbiteriánus egyházat, hogy mintegy 500 hektár földet adományozzanak a természetvédelem számára. "A békák fontos zászlóshajók" - mondta Ofori-Boateng. "Ha meg tudod győzni az embereket, hogy megmentsenek egy békafajt, akkor máris meggyőzted őket, hogy mindent meg kell menteni."
Azt, hogy a hitalapú természetvédelem ilyen radikális gondolkodásmódbeli változásokat képes előidézni, máshol is észrevették már. Tessendorf az indiai Nagaland államot hozza fel példaként, ahol az egyházak segítették meggyőzni a helyi közösségeket arról, hogy vessenek véget annak, hogy éves afrikai vándorlásuk idején több tízezer amuri sólymot mészárolnak le.
A helyi közösségeken túl a világ is felfigyelt a jelekre.
Februárban a BirdLife International természetvédelmi csoport és mások segítettek meggyőzni három globális gyártót - a BMW Groupot, a Tetra Pakot és a Schüco Internationalt -, hogy a bányászat környezeti hatásai miatt ne használják az Atewából származó nyersanyagokat.
Az A Rocha azt szorgalmazza, hogy az egész területet nemzeti parkká nyilvánítsák. Ezek az erőfeszítések azonban nem tudták megakadályozni a kormány nagyszabású bányászati terveit, ezért Ofori-Boateng egy bárkát épít a békáknak, és egyházakkal beszél a megmentésük szükségességéről. Úgy véli, hogy az erdő védelmének reménye még mindig az emberek erejében rejlik.
"Amit én látok, az egy egységes nép és céltudatos emberek" - mondta.
Pria Ghosh, a Synchronicity Earth, egy londoni székhelyű, Ofori-Boateng csoportjával együttműködő természetvédelmi jótékonysági szervezet programfelelőse egyetért.
"Amit a Herp Conservation Ghana tesz, az az, hogy képessé teszi a helyi embereket és szervezeteket arra, hogy megnyilvánuljanak, hogy meghallgassák őket, és hogy megtalálják a hasonlóan gondolkodó közösségeket és a szolidaritást, ami szükséges ahhoz, hogy kiálljanak az olyan helyekért, mint az Atewa" - mondta. "Elérik, hogy a világ figyeljen rájuk."
Forrás: https://www.christianitytoday.com/ct/2021/november/ghana-gospel-conservation-evangelism-frogs.html